Novák Antal

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Novák Antal

(*1797, Pest - †1843. május 19., Gyula1)

 

Az örmény eredetű család nemességét négy szamosújvári testvér, négy kereskedő - Novák Márton, Kristóf, Jakab, Emanuel -, feleségeik és gyermekeik 1753. július 30-án Mária Teréziától kapták. Az erdélyi országgyűlésen, Szeben városában 1753. szeptember 26-án hirdették ki nemességüket. Doboka vármegye 1799. szeptember 16-án, Bihar 1818. augusztus 3-án állított ki testimonialist a Novák leszármazottak számára. 1826. december 13-án Novák Antal nemességét igazolták a bihari rendek. Békés vármegye közönsége is ebben a hónapban (Gyula, 1826. december 29.) iktatta nemesei sorába Novák Antalt és öccsét, Ferencet. Fivérüket, Miklóst 1828. április 17-én fogadták a békési nemesek sorába.2

A nemességnyerő Novák Márton és Tódor Helena fia, Joachim (1760-1819) 1790-től a kassai kerületben a jászói uradalom vallásalapítványi javainak tiszttartója, 1793-tól tiszttartó és adószedő volt. 1802-től haláláig a pesti kerület közalapítványi uradalmi prefektusaként működött, Békés vármegye táblabírája volt. 1792-ben vette feleségül Gastager Annát (1772-1843), akitől négy lánya - Mária (†1877), Mária Karolina (*1803), Jozefa (1805-1884), Sarolta (1806-1874) - és négy fia - Miklós (*1799), Antal, Ferenc (1801-1852), György (1813-1872) - született.3 Novák Antal 1823. szeptember 23-án kötött házasságot Placsintár Magdolnával (†1836). Másodszor, 1839-ben Eckstein Alojzia - aki paulai Eckstein Ferenc (1769-1833) pesti orvos és Wehner Erzsébet (†1837) lánya volt - személyében Pestről hozott feleséget. Három lánya közül Szidónia (1824-1878) az első, Valéria (1840-1862) és Irén (*1842) a második házasságából származott.4

Novák Antal a pesti piarista gimnázium első grammatikai osztályában kezdte meg iskoláit 1806/1807-ben. Jogi tanulmányait ügyvédi vizsga nélkül fejezte be a pesti egyetemen. Ezt követően a gróf Károlyi család ügyésze lett, később báró Wenckheim József alkalmazta. A köz szolgálatát mint feleskedtetett patvarista Fejér vármegyében kezdte meg. Arad vármegyében a táblabírói méltóságot viselte.5 Bedekovich Ferenc főispán1818. június 30-án Békés vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki. A hitet még az ez év augusztus 18-án tartott különös gyűlésben letette. A főispán 1819. szeptember 24-én fizetésen lévő vice notariusnak tette meg, amely tisztébe október 5-én vezették be a rendek. Lánczy József főispán elhatározása folytán (1827. október 11.) Békés megye táblabírája lett. Serény, buzgó hivatali működését a főispán az 1828. június 25-i tisztújításon is elismerte, amikor első aljegyzőből főjegyzővé léptette elő. Július 27-től a megyei állandó vízi deputatio actuariusaként is eljárt. 1828. szeptember 28-án - V. Ferdinánd magyar királlyá történt megkoronázása alkalmából - aranysarkantyús vitézzé ütötték.6

Novák Antal 1830-ban a vizek dolgában munkálkodó állandó megyei küldöttség actuariusaként tűnt fel. A rendek 1830. augusztus 11-én Rudnyánszky Mihály táblabíró társaságában országgyűlési követüknek választották meg. Egyre jobban körvonalazódott Novák felfelé ívelő pályája, még ha az 1832. október 24-re kitűzött restauratión egy időre be kellett érnie a főispáni megerősítéssel, mely a főjegyzői teendőket továbbra is rá bízta. Lánczy már ekkor is alkalmasnak és érdemesnek találta őt az alispáni méltóság elnyerésére, de a törvény megkötötte a kezét, és Novákot Vidovich első alispánnal való rokonsága miatt nem jelölhette erre a posztra.

1832-ben tagja lett annak a hat főből álló bizottságnak, amely a megyei pénztár felülvizsgálatát kapta feladatul. Ez az év még egy nagy kihívást tartogatott a számára: 1832. november 5-én az a megtiszteltetés érte, hogy egykori követtársával, Rudnyánszkyval újból Békés szószólója lehetett a diétán. Megbízatásának az országgyűlés megnyitásától, 1832. december 16-tól 1834. június 19-ig tett eleget. Ez idő alatt tagja lett az előleges sérelmeket vizsgáló küldöttségnek, továbbá 1833 áprilisában az országgyűlési tárgysorozattal kapcsolatos válaszfelirat megfogalmazására kinevezett bizottságnak. 1833 májusában a kerületi ülésen az alsótábla naplóját hitelesítő censorok közé választották. Követségéről szóló lemondó levelében (Gyula, 1834. június 18.) „házi környülállásaira" hivatkozva kérte felmentését, attól való félelmében, hogy az amúgy is 18 hónapja tartó diéta akár még évekig is elhúzódhat. A megye állhatatosan ragaszkodott személyéhez, végül a másodalispán vezetésével küldöttséget menesztettek Novákhoz, aki azonban kitartott elhatározása mellett. így nem volt mit tenni, a rendek június 19-én elfogadták lemondását. Szűkebb hazája, Békés megye nagyon fájlalta távozását, hasonlóan érzett a szabadelvű ellenzék is. Nevükben Kölcsey írt megható búcsúlevelet (Pozsony, 1834. július 15.), melynek aláírói közt olyan neveket találunk, mint Beöthy ödön, Bezerédj István, vagy éppen Deák Ferenc. Az országgyűlésen tanúsított hazafias kiállásának köszönhetően a Vas vármegyei rendek kifejezett kérésére, 1837-ben Zichy Károly kormányzó Vas megye táblabírájává nevezte ki.7 Nemcsak a Dunántúlon, hanem Felső-Magyarországon is jól csengett a békési főjegyző neve. Példa lehet erre Besztercebánya esete. A bányavárosnak elfekvő peres ügyei voltak a helyi bányászati királyi kamarával. A vitás kérdések tisztázására egy külön e célra kirendelt bíróságot állítottak fel, amelynek elölülőjét a király nevezte ki, 3-3 tagját pedig a perlekedő felek jelölhették ki szabadon. A város részéről a választás Novák Antalra esett, aki - a főispán tudtával és jóváhagyásával - 1835 áprilisában örömmel tett eleget a felkérésnek.8

Békés vármegye első alispánságának elnyerésére 1837. április 17-én, Cseh Ferenc lemondásával nyílt lehetőség. Novák 511 szavazattal fölényes győzelmet aratott a másik két jelölttel, Beliczey Józseffel és Stummer Jánossal szemben. Tényleges hivatali működését még ezen a napon - mielőtt a hitet letette volna - meg is kezdte. Az alispáni pecsételő szekrényt, jegyzőkönyveket és iratokat április 18-án vette át hivatali elődétől. Az 1840. november 23-i restauratión már jóval kiegyenlítettebbek voltak az erőviszonyok, de a megszerzett 464 szavazat elégnek bizonyult eddigi méltóságának folytatásához.9 Tehetsége, képzettsége alapján nagy reményekre lett volna jogosult, de 1843-ban élete teljében, 37 napig tartó súlyos szenvedés után meghalt. Nagy űrt hagyott maga után a megyei közéletben, de a családi körben is, hiszen özvegye, árvái a családfenntartót veszítették el személyében. Békés vármegyében eltöltött 25 évi hivataloskodása - a gyakori betegeskedések ellenére - a fáradhatatlan szorgalom jegyében telt el, az önzés „csábingerének" soha nem engedett, ezért saját anyagi jobblétének előmozdítására nem is jutott ideje. Birtoka - a Gyomán haszonbérbe bírt 200 hold - is csak az 1830-as évek végéig volt, a területet 1836-ban Ullmann Franciska vette haszonbérbe, 1839-ben pedig meg is vásárolta.10 özvegye arra kényszerült, hogy az amúgy sem jelentős vagyon értékesebb részét eladja, és azt az adósságok törlesztésére fordítsa.11

Novák Antal amellett, hogy a társadalmi életnek is aktív részese volt - mint az 1841-ben alakult gyulai kaszinó elnöke -, irodalmi téren is működött. Tagja lett annak a javaslattevő bizottságnak, amely Békés vármegye kebelében 1831-ben azzal a céllal alakult, hogy a magyar nyelvet terjessze és divatosabbá tegye. írásai a Törvényhatósági Tudósítások hasábjain is feltűntek, Novák volt a Kossuth-féle vállalkozás egyik Békés megyei levelezője. A gróf Károlyi György installatiójakor mondott ünnepi beszéde pedig nyomtatásban is megjelent.12


1 Völgyesi, 1999. 31. p.; kgy. ir. 1071/1843, 1587/1843; 46 évesen ínlázban halt meg, máj. 21-én temették el. BML IV. 426. Gyula, r. kat. hal. akv. 1843. máj. 19.

2 Kgy. jkv. 1657 1/2 /1825, 1813 1/2 /1826, 860/1828; Oláh, 1893. 40. p.; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 190. p.

3 Novák Antal fivérei közül Ferenc jogász lett, szeghalmi esküdt (1828-1834), Békés megyei táblabíró, a szentgyörgyi Horváth család uradalmi jegyzője, majd a báró Wenckheimek körösladányi jogügyigazgatója volt. Kgy. jkv. 1925/1826, 661-662/1834, 697/1934; Karácsonyi, 3. köt., 1896. 190. p.; Novák György katonai pályára lépett, a királyi testőrségben szolgált (1832-1837), fokozatos előléptetés után 1859-ben őrnagy lett, 1860-ban nyugállományba vonult. Kgy. jkv. 2450/1831, 44/1832, 1365/1832; Hellebronth, s. a. 274. p.; Novák Antal lánytestvérei révén atyafiságba került többek között a Karassiay és a Tomcsányi családdal. Novák Mária id. Karassiay István felesége volt; fiuk, István éveken át viselte a Békés megyei alispáni posztot. Novák Jozefa Lehoczky Lajos után Tomcsányi József békési alispánnal kötött házasságot. Gaal, 2000. 23-27., 36. p.; Völgyesi, 2000. 212., 218. p.; Novák Mária 1877. máj. 14-én 81. évében halt meg. OSZK PAT, XIX. századi gyászjelentés-gyűjtemény (Budapeset, 1877. máj. 15.); Gudenus, 4. köt., 1998. 184. p.; MOL X 2003. Pest (Belváros), r. kat. ker. akv. 1801. szept. 5., 1803. márc. 23., 1805. jan. 24., 1806. júl., 1813. ápr. 25.; uo., egyb. akv. 128/1839; MOL X 9481. Kassa, r. kat. ker. akv. 1799. dec. 10.

4 Placsintár Magdolna 1836. aug. 26-án 34 évesen hunyt el. RKP, Gyula 23/1823, 24/1839; uo., ker. akv. 1824. szept. 21., 1840. dec. 22., 1842. nov. 11.; uo., egyb. akv. 1823. szept. 23.; uo., hal. akv. 1836. aug. 26.; Kempelen, 3. köt., 1912. 403. p.; Nagy, 4. köt., 1858. 8. p.; Uő., Pótlék-köt., 1868. 219. p.; Völgyesi, 2000. 220. p.

5 Gaal, 2000. 27. p.; Völgyesi, 1999. 31. p.; Uő., 2000. 212-213. p.; A közgyűlési jegyzőkönyvben eredetileg az áll, hogy Fejér vármegyében mint esküdt működött, de ezt a hibás adatot Novák saját kezű, ceruzás beszúrása igazítja ki: „Error. - Esküdt nem voltam Fehérben hanem feleskedtetett Patvarista - pro posteritate Novák". Békés vármegyébe minden bizonnyal rokona, Vidovich György alispán hívására érkezett. Kgy. jkv. 772/1818; RKP, Gyula, 23/1823.

6 Kgy. jkv. 772/1818, 1139/1818, 1886/1827, 1281/1828, 1400/1828, 789/1830; kgy. ir. 1362/1819 (jkv. fog.); A rendjelek, s. a. 431. p.

7 Kgy. jkv. 789/1830, 1531/1832, 1559/1832, 1566/1832, 1388/1834, 987-988/1834, 2375/1837; kgy. ir. 1284/1830; Zsilinszky szerint a valódi ok, amiért Novák 1834-ben megvált mandátumától, nem más, mint Békés vármegye 1834-es felirata, amelyben az elejtett úrbéri V. és VIII. tc. visszaállítását követelte. A követeket is ebben a szellemben utasította, ám a kormány válaszul kiküldte Szirmay ádámot - mint királyi biztost -, aki vizsgálatot rendelt el a felirat szerkesztői - köztük elsősorban Novák Antal - ellen. Zsilinszky, 1886. 92-97. p.; A Novákról mint országgyűlési követről készített titkos jellemzés szerint a lemondás mögött valójában egy, a magyar kamaránál remélt állás elnyerése húzódott meg. A poszthoz rokona, Novák Erzsébet - Bedekovich Ferenc egykori Békés vármegyei főispán özvegye - segítette volna hozzá. Völgyesi, 2000. 214-216. p.

8 A bíróság elölülője a törvényszék megtartását 1836. júl. 12-re tűzte ki, ezért Novák jún. 20-án engedélyt kért a megyétől, hogy e célból bizonytalan időre eltávozhasson. A rendek beleegyezésüket adták, annál inkább, mert magára Békés vármegyére is megtisztelőnek érezték, hogy Besztercebánya választása éppen főjegyzőjükre esett. Kgy. ir. 979/1836 (jkv. fog.).

9 1837-ben Beliczey 154, Stummer mindössze 16 voksot gyűjtött össze. Kgy. jkv. 730/1837; Az 1840. évi tisztújításon Novák mögött Csepcsányi Tamás végzett 376 szavazattal. Utánuk erősen lemaradva gr. Wenckheim József és Lehoczky Lajos következett 15, illetve 3 vokssal. Az alispán a szokott hitet - a folytatva tartott tisztújító széken - másnap, nov. 24-én tette le. Kgy. jkv. 1900/1840, 1928/1840; BML IV. A. 4. a. 68/1837, 70/1837.

10 Novák 1840-ben váltótörvényszéki ülnöki állásra pályázott. 1842-ben két ízben folyamodott a helytartótanácshoz consiliariusi kinevezésért, és jóllehet a főispán támogatását is élvezte, mégis elesett tőle. Nem osztotta azonban az alispánról kialakított általános közvélekedést Vido-vich Ferenc, hivatalából felfüggesztett vármegyei főjegyző, aki 19 pontból álló vádiratot (Gyula, 1843. ápr. 18.) nyújtott be unokatestvére, Novák Antal ellen. Hivatali önkénnyel, az alispáni hatalommal való visszaéléssel vádolta, de azt is tudni vélte, hogy durván, lekezelően bánik beosztott tisztviselőivel. Személyes sérelmeit, üldöztetését említve egyenesen rágalmazónak bélyegezte az alispánt, akitől sok esetben kellett hátrányos megkülönböztetést elszenvednie. A megye a történtek ellenére is kitartott Novák mellett, ezért az ellentmondás tisztázása gr. Károlyi Györgyre mint királyi biztosra várt, aki 1845 júliusában zárhatta le az ügyet, miután Vidovich elállt a vádaktól. Ezt azonban a meghurcolt alispán már nem élhette meg. Betegsége nem volt előzmény nélküli: már 1837 júniusában állandó panaszai voltak, ezért orvosai tanácsára júl. 12-én Budára utazott, hogy a Császár fürdőben kúrálja magát. Aug. 24-én tért vissza Gyulára, az alispáni hivatal vezetését már másnap átvette. Fél év elteltével - 1838. márc. 9. és ápr. 9. között - újból úrrá lett rajta a kór. BML IV. A. 4. a. 63/1843, sz. n./1837, sz. n. /1838; kgy. ir. 1587/1843; Zsilinszky, 1884. 138-141. p.; Völgyesi, 2000. 225-226. p.

11 Eckstein Alojzia két árvájával sógoránál talált menedéket, de Rosthy Albert (†1847) halálával más megoldás után kellett néznie. Károlyi György főispán közbenjárásával gr. Apponyi György főkancellárnál próbált királyi kegyelmet kieszközölni, aki 400 forint összegű kegydíjat javasolt. MOL P 414. Békés megyei főispáni ir. 40/1847; BML IV. A. 4. c. 1056/1847; Völgyesi, 2000. 227-228. p.

12 Scherer, 1. köt., 1938. 464. p.; Békésvármegye a magyarnyelv érdekében, 1887. 118-119. p.; Békés megye' örömünnepe, 1842. 1-4., 13-16., 54-67. p.; Szinnyei, 9. köt., 1903. 1097-1098. col.; Kossuth Lajos összes munkái, 1966. 1134. p.